Mátrai Árpád 1923-ban Dorogon született több generációs bányász családban. Dédapja még Selmecbánya környékén ércbányászkodott, nagyapja 24 évi vájár munka után Salgótarjánban bányaszerencsétlenség következtében (omlás) halt meg. Születésekor édesapja már a dorogi I.akna bányamestere volt. Magától értetődött, hogy ő is a bányász hivatást választotta. Édesapja kívánságára még az egyetem előtt némi bányászati ismeret megszerzése érdekében 14 éves korától minden nyáron két hónapot fizikai munkán dolgozott: volt palaválogató a szénosztályozón, földalatti urasági- , majd csapatcsillés. Néha vasárnaponként elkísérte édesapját vitatott mezsgyehatárok kitűzéséhez, ahol is figuránsként gyakorolta a műszer felállítását, megtanulta a szög- és hosszmérés, és a poligon számítás alapjait is.
|
Az esztergomi bencés gimnáziumban megszerzett érettségi után 1941-ben iratkozott a soproni egyetemre, ahol 1946-ban szerezte meg bányamérnöki oklevelét, jeles minősítéssel.
|
|
Az oklevél megszerzése után, 1946-47-ben a várpalotai szénbánya bányamérési részlegét vezette, majd az ugyancsak várpalotai székhelyű Középdunántúli Szénipari Központhoz helyezték az üzemgazdasági osztályra, ahol főleg az ekkor bevezetett üzemi szakmai tervek készítésével és végrehajtásuk ellenőrzésével foglalkozott 1949-ig. Ekkor Tatabányára helyezték, ahol IX., majd az összevont IX-XI-es aknák üzemvezető-főmérnöke és e mellett a Tatabányán székelő Központi Bányamentőállomás parancsnoka volt.
|
|
| 1952-ben Komlóra küldték, ahol 1957-ig bánya üzemvezető-főmérnökként dolgozott. A forradalom leverése után az addigi üzemvezető-főmérnöki munkakört kettéválasztották:
|
| minden felelős főmérnök fölé egy pártelkötelezett munkás üzemvezető került, azaz az eszközök (felvétel, elbocsájtás, bérezés, jutalmazás stb) az üzemvezető hatásköre, a műszaki felelősség, a technológiai fegyelem megtartása, a termelési feltételek, élet- és vagyon biztonság az eszközöktől megfosztott főmérnök feladata lett.
|
Ez az eddigi gyakorlattól eltérő feladatmegosztás számra idegen volt és úgy látta, hogy a forradalmat követő várható megtorlás idején, meglévő szépséghibáival (értelmiségi származás, bencés gimnáziumi érettségi, édesapjától örökölt vitézi cím, templombajárás, ráadásul pártonkívüliként) akkora kockázatot jelent, amit nem szabad elvállalnia.
|
Ezért kikényszerítette a trösztközpontba helyezését, ahol a termelési osztályra osztották be, majd hamarosan a műszaki-fejlesztési osztály vezetőjének és a tröszt főmérnök helyettesének nevezték ki. 1963-ban a komlói és pécsi trösztök összevonásakor a termelési osztály vezetője lett.
|
|
1963 őszén elvállalta a Pécsi Uránércbánya Vállalat főmérnöki munkakörét és innen 20 év múlva, a 60 éves kort betöltve, kérte nyugdíjazását.
|
|
1983-ban megbízást kapott hogy egy általa összeállított szakértői csapattal vizsgálja meg a paksi radioaktív hulladékoknak az uránbánya felhagyott üregeiben történő elhelyezési lehetőségét. A vizsgálat eredménye nemleges volt, de javasolták az uránércet hordozó permi homokkő alatt elterülő nagy kiterjedésű agyagkő e célra történő megkutatását.
|
Nyugdíjasként 1988-ig a Bányászati Technológiai Társulásnál a vágathajtás korszerűsítési feladataival és a bányászati üregek biztosításának fejlesztésével foglalkozott.
|
Az országban radioaktív hulladékok elhelyezésére szóba jöhető kőzetek kiszűrése után is az 1983-ban javasolt agyagkő bizonyult a legalkalmasabbnak és megkezdődött 1994-ben a kutatás az akkori MÉV még meglévő aknáiból a föld alatt, majd az aknák végleges bezárása után a külszínen. Azóta ebben a kutatási munkában részt vesz.
|
|
A 60 éves bányamérnöki munkásságát jelző fontosabb tevékenységei:
|
| az újonnan épített komlói Béta-akna feltárási és fejtési rendszerének a kialakítása, és bevezetése, a széntermelés rövid idő alatti felfuttatása
|
| az uránérc bányáknál az 1000 m mélységű aknaüzemek tervezésének és kivitelezésének az irányítása és sok, hazánkban először alkalmazott módszerrel, rendkívül rövid idő alatti megvalósítása. E munkát a magyar kormány a Munka Érdemrend arany fokozat, a szovjet kormány pedig a Népek Barátsága Érdemrend adományozásával ismerte el.
|
| a hazai bányászatban a korszerű fúrókocsik általános alkalmazásának a bevezetése
|
| a bányabeli in situ kőzetmechanikai mérési módszerek kidolgozásában, rendszeres megfigyelések végzésében és kiértékelésében való közreműködés. Az ehhez szükséges vállalati technikai és szellemi kapacitás létrehozása
|
| közreműködés az első hazai munkahelyi hűtési rendszer üzemszerű bevezetésében
|
| a kőzethorgonyzásos biztosítás általános alkalmazása a hazai uránbányászatban
|
|
A hazai bányászatban végzett tevékenységét az illetékes miniszter 1978-ban az Eötvös Lóránd-díj adományozásával ismerte el.
|
|
Az OMBKE 1967-ben a Péch Antal "A bányászat és a kohászat fejlesztéséért" emlékéremmel tüntette ki. Az Egyesület közgyűlése 2003-ban tiszteleti tagjai közé választotta.
|
|
